2010. szept. 6.

5.re

Nem tudok aludni, hosszú ideje először, nem. Vajon vajon miért? Lennének ötleteim.
De mi a legjobb megoldás ilyen helyzetben? Hát persze meglátogatni eme oldalamat, ahol már ezek szerint annyira régen jártam, hogy rendesen felhasználó nevet és jelszót kért tőlem a belépéshez. Tőlem az anyaföldtől.
Megértem, nem haragszom, nem is furcsálom.
Sok mindennel így vagyok egyébként az elmúlt időszakban. És természetesen sok mindennel nem, ahogy az tőlem elvárható.
Példát kiragadva, csak hogy a mai napot nézzük, részt vehettem volna két eléggé különböző eseményen 5. folyamán, amiből az lett, hogy mind a kettőre nemet mondtam.Hogy a fenébe is lehetnék egyszerre két helyen? Hogy a fenébe is tehetném hogy ennyit utazok meggondolatlanul? Hogy a fenébe tehetném hogy önfeledten szórakozom? S végül hogy a fenébe hagyhattam ki eltervezett dolgokat? Attól függetlenül nem bánom-ez viszont tőlem meglepő- mert helyette kaptam a naptól olyat, amit viszont egyáltalán nem terveztem. Nem is csak a naptól az elmúlt időszakoktól.
Ebből kifolyólag tanács. Engedd el magad. Még egy: tér és idő nem számít. Harmadik: múlt jelen jövő csak szavak, néha napján legalább is. De ezáltal negyedik: -Legfőképp Csatlós barátnak- engedd el azt ami már lezárult, közeledj hozzá máshogy, és egy percig se aggódj ha az elején nincs talaj a lábad alatt, és amiatt meg végképp ne, hogy nem leled nem találod azt amitől kiteljesednél. Ott van az, odakint a világban csak még várat magára. Addig is hit, meg kitartás.
Összegezve, még ha nem is olvassátok ki a sorokból, a hajnali ébrenlét. az elmúlt eltöltött napok, hetek, élet mezsgyéjének más úton való haladása mind mind tetszetősnek mondható számomra.
Vannak kérdések vannak kételyek, mindig és állandóan, de az én néha depresszívnek, melankolikusnak , de nem kevesebbszer reménytelenül bizakodónak nevezhető személyem számára az ősz ismételten nagy és örömteli változásokat hozott.
Írjak-e még ezek után. Fölösleges. Szó pocsékolás, helyette elköszönök, és megköszönök.
Biztos vagyok benne, hogy tudják akiknek ezt szánom:
Köszönöm!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése