A hét asszonya

Már vagy egy hete és még mindig nem szóltam semmit.
Szánom bánom bűnömet.
Gyorsan neki is kezdek. Lassan ki is fejtek.
Egy pici Nemzeti Színház. Kellemes társaság. Félrenézett idő. Tolongás (jogosan) Első sor (ügyesen)  90 perc indul.
Alap koncepció. Tessék SzépRóza monológok, Parti Nagy Lajos már megalkotta. Kit is, Kit is?
Hát majd a nagybetűs SZÍNÉSZNŐ előadja. Egyedül. Olyan egyedül, mint a kisujjam. Hallod. Először még csak, mert az elmét indítja be, hogy lecsendesítse a közeget, felkeltse a már amúgy is pattanásig feszült figyelmet. És előjön. Nem telik bele két perc s törlöd a könnyed a nevetéstől. Aztán megint sötét és a hangok, Más ruha, változás, kis komolysággal, néhol 'ámerikai' akcentussal, rágót nyújtva, vodkát öntögetve, káromkodva.Fotózik, mesél, regél. Ja és van strucc. Nem homokba, betonba dugja a fejét, mert az fáj. Meg a strucc puszi, na az is fáj, a homlokra. Mert úgy koppan. Tudod, így ni...cupp. ill. kopp.
Mindezt egy térben. Egy színésznő. Másfél óra alatt hét szerepben. Valódi tudathasadás, és valódi tehetség.
Valóban nő. Villamos kalauz nő -Mé, van aki még villamos vezető nő se-, és sikeres üzlet asszony, vagy éppen bárzenész aki azt a zenét amit játszik a második albumán kiadja-bár első sincs. Aztán még kézimunkaelőrajzoló-akinek Gagarin van a párnájára hímezve-, és és és...Ő maga a színésznő.
Csákányi Eszter. -Aki talán a depresszióra túrós tésztát eszik.
Látod ahogy a végén eléd áll, hisz nem tehet mást, meghajol, s te tapsolsz, hisz te sem tehetsz mást, bár tennél.
Valahogy kikiáltanád arra a nagy messzeségbe, hogy itt vagy, és hogy ő is itt van. És az előbb még ők volt, aki most már egy, és most már tudod hogy ő mindig is ők marad, egy olyan ők aki csak ő, mert akkora egy nő, egy illető, aki  úgy betölt, teret, estét, hetet, hogy az meghökkentő.

"Parti Nagy kíváncsi, ki az a Csákányi. Csákányi kíváncsi ki az a SzépRóza. Kíváncsi-e valaki, mi az a széppróza? "

...Az ember kigondolja a poénokat, pedig legszivesebben beleordítaná a mikrofonba: hogy tessék mindenki leszállni. Addig nem indulok, amig mindneki le nem száll Van lába, menjen gyalog, jó idő van, nem ám  Budai hídfő meg a sunnyogás...

csukot szemmel...áá nem látni

Akkor mondom:
Bár drága nővérkém már úgy kezdené, hogy ne nézz nyugdíjas műsorokat!, de ezt a hangot most elcsendesítjük, és szembeszállunk.
Van egy műsor, tök8 melyik (záróra) és ott napról napra ül egy nő, egy hölgy...kinek hogy tetszik, nevezetesen Veiszer Alinda. Visszafogott, mélységesen egyszerű és a maga nemében páratlan, naprakész, széleskörben tájékozott, intelligens, s ami mindközül most a legfontosabb, tökéletes kérdező, remek figyelő.
Na ezt kéne tanítani.
Elődeink írtak erről megannyi könyvet, régebben nyelvtan órán felhívták rá a figyelmet, a szüleink intettek felé, barátainknak csak oldalba böknek érte, mi meg csak bambulunk.
Kommunikáció és FIGYELEM!

Nem kell nézni a nyugdíjas műsort-csak hogy vissza tegyem a volumét .
S felsorolás nélkül lehet mellőzni az előbbi praktikákat, nincs egy adott út.
Mert tulajdonképpen a hogyan az mindegy.
De ilyesztő nem de bár?
Hogy fogalmad sincs ki alszik az ágyacskádban.
Ki eszik a tányérkádból.
Ki ül melletted a padban.
vagy -egy kis 21. századi metaforát nesztek- Ki a fene van a messenger listádon.

Kire mondod hogy ismerős ha nem ismersz senkit?
Kire mondod hogy barát, ha nem ismer senki?