izibe

Mindig meglepődök, hogyha a saját blogomra nem írok semmit , akkor nem változik semmi. Vajon hogy a matyiba lehet ez? Ki érti...
Közben meg valóban nem változik semmi. Negatív: Minden fos. Pozitiv: Minden nem fos.
Ezt az univerzumnak szójjá és ő majd hozza dolgot mostmár tényleg el kéne sajátítani. Ez lesz az új heppem. Bár izé. Hinni köll. Erősen. Ja mellőzzük a görcsölést.
Figyeld már. Le van írva. Amit leírtál nem szedi ki semmi. Nincs virtuálisrubber. Ja de . dilitnek hívják.
Tök mind1. Mert ha le, ha nem, van.
Ez a szívás ebben.
Meg az hogy eléd dobnak recepteket. Hogy így, na nesze. Te meg jó, így na nosza. Aztán asszed mindenből annyit tettél amennyit. Előírás. Aztán nem lesz olyan. Mégse nem.
Akkor valaki itt hazudik. Mert egyébként azt nem mondta senki az alján megjegyzésben, hogy nem is igy kell, csak érzésre.
Akkor meg? Na ne fárassz.
Rengeteg receptből így lesz füst. Mert bepipulok és rá szeretkezem a tűzre.
..Na magamtól ezt is. Már megint ...
Kösz a támpontot.

pfff

Az elmúlt időszaki eseményekről nem fogok beszélni. Meg tisztelem drága egyetememet azzal, hogy nem csorbítom állítólagos tündöklését az én mondhatni erős gunyoros megjegyzéseimtől.
A körém cseszett csoportról sem ejtek szót, annyit mondok hogy ZOO. Nem lehet egyszerűen emberként emberek között élni. Vagyis helyesbítek: Nem lehet emberként "emberek" között élni. Na igy már pöpec.
Elég az hozzá, hogy úgy indulok neki az ötödik vizsgaidőfucknak hogy csak az utolsó szótőre koncentrálok.
Kellemes két hónapot.