2010. márc. 22.

holnap elött

Kétféle ember van: a penge meg a hal.
A halember az olyan, hogy csak tátog, úszik az árral, és csak van. A penge viszont nekimegy a dolgoknak, belehasít mindenbe, és az se érdekli, ha közben kicsorbul, mert legalább megpróbálta.
Na szóval, bármit csináltok pengék legyetek, ne halak.
Ez tulajdonképpen nem más, mint az örök hamleti dilemma sajátos megfogalmazása. Bár ennél valamivel árnyaltabb a kérdés. Mert nem mindig könnyű eldönteni, hogy lenni, vagy nem lenni. Vagyis tenni, vagy nem tenni. Nem mindig könnyű megmondani, hogy lépjünk , vagy inkább egy helyben maradjunk. Melyik célravezetőbb? Melyik megoldással ártunk, vagy használunk magunknak, és az ügyünknek? 

Szakadatlanul törekedj!
Talán ez az egyetlen amit tértől és időtől függetlenül mindig szem előtt tarthatsz. És ki tudja, akár még jól is elsülhet.
 

az állatkert a kerítésen kívül is folytatódik

Általában a kevés intelligenciával rendelkezők azt hiszik hogy mindent tudnak, sőt mindent jobban tudnak, amivel még nincs is olyan nagy probléma. A baj az, hogyha szentül hitt meggyőződésüknek hangot adnak, természetesen nagy elánnal, és megmásíthatatlanul. Ilyenkor jönnek a mély buta emberek és pajzsként használják az általuk kreált még nagyobb ellen szónoklatokat, és kész a háború. Nagy örvény, és magával ránthat.
Csakúgy mint mindenre, erre is van megoldás. Ha örvénybe keveredsz, hagyd hogy az aljára sodorjon, ott már szép lassan csendben óvatosan kiúszhatsz. A sok 'okos' meg brillirozzon tovább ahogy a gyomra bírja.

...Ne haragudj, hirtelen nem tudok jobb megoldást, ígérem gondolkozom, egyenlőre csak ennyire tellett. (=