A folytonos változás állandóságot szül. Az állandóság meg folytonos változást. Az értelem értelmetlenséget. Az új újabbat. A jó jobbat. A rossz meg nem érdekel. Na így kuszálódik össze szép lassan minden, nem hagyva TERET másnak csak a világnak. ....Na ezt elemezheted.
2009. aug. 7.
Mindennek az alfája
Egyébként meg félre téve a poénkodást-jó nem félre, inkább perifériára- morfondíroztam Én hogy miért is nem irok papirra, az kéznél van, a ceruza is persze, és talán írok is , de ez itt merőben más. Naplóban végletekig őszinte az ember, világhálón végletekig átgondolt ( jó esetben) . Nyílván ide sem olyan szösszenetek kerülnek , amiket az agyam gurító fele talált volna ki, hanem csupa-csupa idebent -odakint történés, csak éppen a kreatív felem kerül előtérbe, a felnővés irányát célzó részem. Aztán majd idővel kiderül (ha beborul-haha) hogy mi is a cél, addig meg koncentrálok az útra, és megismerem az agyam kusza dzsungeleit, mindeközben gondolok, átgondolok s ha siker van akkor konzekvencia lesz és szép vonalak. Hát akkor áldás rá és jó szelet:)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Hozzátéve a naplót csak Te érzed és Te látod. Itt viszont mindenki elvehet és adhat kicsit mindenkinek. Neked, nekem, az többieknek és így tovább. Jó dolog ez a blog. Kreatívvá viszont akkor válik, ha egy ilyen író van mögötte és egy másik gépen gépeli kinti-benti történéseit, tapasztalatait. Egy író teszi érdekessé a blogját. A megjegyzések és a történetek. Ezáltal közelebb kerülhetünk az igazsághoz, miszerint mi az, ami ennyire izgatja fantáziánkat, eszünket és képzeletünket. Az ember mindig agyal, de sokszor csak elhaladunk egy-egy gondolat mellett. Ide jó lesz belevésni egyet, kettőt. :)
VálaszTörléspusz h.juci